A minõségbiztosítási rendszerek elõnyei
A minõségirányítási rendszerek bevezetése és tanúsíttatása elõsegíti a vállalkozások kedvezõbb partneri megítélését, a vevõk nagyobb bizalmát, javítja a cégek társadalmi és piaci megítélését, valamint fontos megemlíteni a pályázati elbírálásban szerezhetõ elõnyöket is.
A társaság vezetõinek elõször tevékenységüktõl függõen meg kell meghatározniuk, hogy mely minõsítési rendszert kívánják bevezetni, majd el kell dönteniük hogy önállóan, vagy külsõ tanácsadó cég bevonásával készülnek fel a minõsítésre. A rendszer bevezetését a cég méretétõl, tevékenységi körétõl, telephelyeinek számától függõen különbözõ hosszúságú felkészülési idõ elõzi meg. A minõségbiztosítási rendszer kiépítését követõen kerülhet sor annak tanúsítására.
ISO 9000
Az egyik legáltalánosabban alkalmazott nemzetközi minõségügyi szabványsorozat, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organization) sorozata. Többféle ISO szabvány létezik, amely különbözõ célokra készült, tehát nem különbözõ fejlettségi szintet képvisel. Irányelveket ad a termelés, a termékek vagy a szolgáltatás minõségét befolyásoló tevékenységekre, vagyis a termelõ és a fogyasztó közötti kapcsolatot szabályozza.
ISO 9001: a tervezés, a fejlesztés, a gyártás, a szerelés és a szolgáltatás minõségbiztosítási rendszerének modellje. Ez a szabvány az összes minõségügyi tevékenységet magában foglalja, ez a legszélesebb körû modell.
ISO 9002: a gyártás, a szerelés és a szolgáltatás minõségbiztosítási rendszerének modellje. Olyan termelõ vállalatok alkalmazzák, amelyek nem foglalkoznak kutatással, fejlesztéssel.
ISO 9003: a végellenõrzés és a vizsgálat minõségbiztosítási rendszerének modellje.
ISO 9004: azok a cégek alkalmazzák, amelyek a szabvánnyal összhangban lévõ minõségügyi rendszert kívánnak megvalósítani, de nem törekszenek tanúsításra.
ISO: 9001:2000: Ezzel a minõségügyi rendszerrel azt bizonyítja egy vállalkozás, hogy a vevõ igényeinek és a jogszabályok követelményeinek megfelelõ terméket képes elõállítani. A szabvány szigorú elõírást szab meg a dokumentálás, a vezetõség felelõsségi köre, az erõforrásokkal való gazdálkodás, a termék elõállításával, a méréssel, elemzéssel és fejlesztéssel kapcsolatban.
Az ISO 9000 rendszerek ára a vállalkozás alkalmazottainak létszámától, valamint iparágtól függ, átlagosan 0,8 és 1,6 millió Forint között mozog.
ISO 14001 Környezetirányítási rendszer
A környezetvédelem megjelenítése egy vállalat általános irányítási rendszerében. Elõnye az anyag és energiafelhasználás csökkenése, a szennyezõanyag-kibocsátás csökkenése, a hulladék-újrafelhasználás javulása, a cég társadalmi és piaci megítélésének javulása.
HACCP
Az élelmiszer-elõállítás során alapvetõ fogyasztói elvárás, hogy az élelmiszer biztonságos legyen. Az, hogy mikrobiológiai szempontból megfelelõ félkész és készterméket nyerünk, azt a különbözõ elõállítási technológiáknak a kialakítása, leírása, szabályozása, betartása és a munkafolyamatok higiéniai ellenõrzése eredményezi. Az így kialakított termelési rendszert, amely a közegészségügyi és higiéniai szabályok betartásával biztonságos élelmiszert eredményez Veszély Elemezõ Kritikus Ellenõrzési Pontrendszernek, az angol megfelelõbõl rövidítve HACCP nevezzük. Az Európai Unióban minden élelmiszertermelõ, -forgalmazó és vendéglátóipari cégnek rendelkeznie kell HACCP tanúsítvánnyal. Magyarországon 2002. január 1-jétõl kötelezõen kell alkalmazni.
A HACCP elõnye, hogy a kritikus pontok ellenõrzésével megelõzhetõk az élelmiszerbiztonsági problémák. Az élelmiszerláncban az elsõ termelõtõl, a végfelhasználóig, a fogyasztóig alkalmazható.
A HACCP ára a vállalat nagyságától függõen, átlagosan 5001,5 millió forint között mozog.
TQM Teljes Körû Minõségirányítás
A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minõség áll. Inkább a nagyvállalatokra jellemzõ minõsítési rendszer, mely a minõsítések körülbelül 1%-át teszi ki. A TQM középpontjában a minõség áll, a vállalat valamennyi munkatársát bevonják a folyamatos fejlesztésbe, valamint a döntési folyamatokba, a szervezet egészének és tevékenységének folyamatos továbbfejlesztésébe. Lényeges a vevõközpontúság, vagyis a külsõ és belsõ vevõk igényeinek megismerése és kielégítése. A TQM bevezetésének árát a vállalat gazdálkodási mutatóinak százalékában határozzák meg.
